Alapanyag megnevezése...
káposzta

Alapanyag mértékegységei...
kg,dkg,darab,fej,gerezd

Tápanyagadatok... (100g élelmiszerben)
energia: 40kcal fehérje: 4g zsír: 0g szénhidrát: 4g

Alapanyag leírása...
A fajok többsége a mérsékelt égövön, illetve a mediterrán zónában honos. A termesztett káposztafélék őse az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékén honos vadkáposzta (B. oleracea var. maritima, illetve B. sylvestris, illetve B. oleracea var. silvestris L. – a bizonytalanság oka, hogy a Földközi-tenger könyékén ma is körülbelül ötven káposztaféle tenyészik vadon). Leveleit eleinte köretnek ették; ilyen ma a közönséges avagy főzelékkáposzta (B. oleracea var. oleracea). A fejes káposztát az ókori görögök nemesítették ki; a ma ismert fajtákat zömmel a középkorban alakították ki. * szorosan illeszkedő levelekből rügyszerű „fejet” fejleszt a fejes káposzta, a fodros kel, a lilás bordó levelű vörös káposzta és a gyűrött levelű kelkáposzta; * a levélhónaljakban alakulnak ki a bimbós kel összeboruló levelű nagy rügyei; * a karfiol és a brokkoli virágzata nagy, elhúsosodott; * a karalábé szik fölötti szárrésze húsosan megvastagodott; * a marhakáposzta (takarmánykáposzta, leveleskáposzta, óriás káposzta) állati takarmány; Magyarországon a 16. század óta vannak írásos feljegyzések a káposztafélékről, és a 18. századtól egyes helyeken már káposztáskertekről írtak. Jelentős árutermelésbe az 1800-as években a bolgárkertészek kezdtek. Ekkor a már ma ismert valamennyi fajtatípust termesztették, így például a fodros kelből három fajtát tartottak nyilván. Virágzatuk bugás; a felső állású magház két termőlevélből nőtt össze. Forrás: http://hu.wikipedia.org/